A Dominikai Köztársaság kétnyelvű ország, a lakosság több mint fele beszél angolul. A spanyol és az angol meglehetősen hasonló, a spanyol változatok eltérőek a tárgy és a második személyű névmások használatában. Például a Dominikai Köztársaságban a spanyol nyelv általában az alanyt használja az objektum helyett, amikor nem szükséges.
spanyol
A Dominikai Köztársaságban beszélt spanyol nyelv számos különbséget mutat az Egyesült Államokban beszélt spanyol nyelvtől. A dominikaiak formálisabb szókincset használnak. Például, ha egy idős emberrel beszél, hivatalos nyelvezetet kell használnia. Ez tiszteletet mutat. A dominikai nyelvben sok anglicizmus van, ami azt jelenti, hogy egy szónak sokféle jelentése lehet az ország különböző részein.
A Dominikai Köztársaságot Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1492-ben, de már régóta a taino nép lakta. A 17. század végén a franciák gyarmatosították a szigetet, de az ország csak néhány évvel később nyerte el függetlenségét Franciaországtól. Ennek ellenére a dominikaiak inkább latin-amerikainak tartják magukat, mint karibinak. Közel állnak az Egyesült Államokhoz, és erős kapcsolatokat építettek ki az Egyesült Államokkal.
Haiti kreol
A haiti kreol egy francia eredetű kreol nyelv, amelyet több mint hétmillió ember beszél Haitin és a Karib-térség más országaiban. Sok hasonlóságot mutat a francia nyelvvel, de megvan a maga kiejtése, szókincse, nyelvtana és pragmatikája. A Dominikai Köztársaságban és a Bahamákon is beszélik.
A kreol azután alakult ki, hogy a franciák gyarmatosították Haitit, és afrikai rabszolgákat hoztak a különböző törzsekből. A rabszolgák a nyelv leegyszerűsített változatát használták, amelyet a francia bukások és telepesek használtak. Ez a dialektus végül igazi nyelvvé nőtte ki magát. Ez a nyelv több nyelv jellemzőinek egyedülálló keverékét fejlesztette ki, beleértve az indiai anyanyelvet, a franciát, a spanyolt és az angolt. Az afrikai nyelvek jellemzőit is kölcsönözte, beleértve az r és s hangokat.
Fekete népnyelv
A Dominikai Köztársaságot több mint 6000 ember telepítette be az Egyesült Államokból 1824-ben, ugyanabban az évben, amikor kitört az amerikai forradalom. Az 1930-as évekig a lakosság kis százaléka beszélte a fekete népnyelvet, amelyet Samanában, Puerto Platában és Santo Domingoban beszéltek. A közösségek fenntartották az egyházi iskolákat és fenntartották a nyelveiket, de a kormány célja az volt, hogy az egész lakosságot spanyolossá tegye. Ez a politika végül ennek a nyelvnek a felszámolásához vezetett, és a közösségek elvesztették egyéniségük egy fontos aspektusát.
Ma a Dominikai Köztársaságban számos kis dialektust és nyelvet beszélnek. Például a haiti kreol nyelvet a haiti örökséghez tartozó emberek használják, a Samana-félszigeten pedig 8000 ember beszél szamana angolt. A beszélők közül sok a XIX. században érkezett afroamerikaiak leszármazottja. A népszerű amerikai kultúra térnyerése más dominikai állampolgárokat is arra ösztönzött, hogy angolul tanuljanak.
angol
A dominikai spanyol hagyományosabb, mint a többi latin-amerikai országban beszélt spanyol. Ennek ellenére néhány helyi lakosnak saját nyelvjárása van. A dominikánusok büszkék a nyelvükre, és ezt tartják a kasztíliai nyelv legszokványosabb formájának. A dominikai nép sok taino (helyi) és afrikai szót is beépített a nyelvbe. Például apró vidéki otthonaikat bohióknak hívják (Tainos téglalap alakú otthonai után). A helynevek és kulturális kifejezések közül sok a Tainostól származik. Az idegenforgalmi ágazatban beszélnek angolul, sőt bizonyos területeken, különösen a haiti határ mentén és a cukornádközösségekben, még kreol nyelvjárások is előfordulnak.
A Dominikai Köztársaság számos kis dialektusnak ad otthont, köztük a haiti kreolnak, amely a haiti bevándorlók nyelve. Az angol nyelv másik dialektusa a Samana English, amelyet 8000 ember beszél a Samana-félszigeten. Ezek az emberek a 19. században az országba érkezett afroamerikaiak leszármazottai. Míg sok dominikai nem beszél folyékonyan angolul, a dominikai popkultúra és az amerikai amerikaiak sok embert inspiráltak a nyelv megtanulására.
